Blogolj!

Ezek lehetnek a gazdaságélénkítési akcióterv pillérei

Pintér M. Lajos

A miniszterelnök pénteken azt mondta, a munkahelyek védelmére és új munkahelyek teremtésére fókuszál a magyar gazdaságtörténet legnagyobb gazdaságélénkítő csomagja, melynek részleteit április 7-én ismerteti.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában bejelentette: kedden mutatja be a magyar gazdaságtörténet legnagyobb, négy fejezetből álló gazdaságélénkítési akciótervét, melyben az első fejezet a munkahelyek megőrzéséről, a második pedig újak teremtéséről szól majd. Egy meggyőző, nagy erejű, a jövőre nézve reményt adó akciótervre van szükség a koronavírus-járvány okozta károk tükrében – hangoztatta. Azt mondta, nem szeretne visszatérni a segélyalapú gazdaság időszakába, mert a segélyezés végén hitelt kell felvenni, leginkább külföldről, és akkor „bekanyarodunk abba az utcába, aminek a végén ott vár bennünket az IMF meg a Soros György-féle pénzügyi spekulánsok”.

„Úgy küzdjünk meg ezzel a válsággal, hogy ne adjuk fel a céljainkat, ne adjuk fel azt, amit elértünk, ne adjuk fel Magyarország függetlenségét (...), a munkaalapú gazdaságot és a büszke élet lehetőségét sem!”

– fogalmazott.

Az Index friss cikkében azt próbálta meg összeszedni, melyek lehetnek az Orbán-csomag főbb elemei. Kiemelik, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarába (MKIK) tömörülő vállalatok számos ötlettel bombázta már a kormányt, így jó esély van rá, hogy ezek a javaslatok visszaköszönnek majd az akciótervben. Az MKIK hat külön javaslatcsomagot dolgozott ki arra, hogy hat ágazatban, egészen pontosan a pénzügyi szektorban, a kereskedelemben, az iparban, az élelmiszeriparban és mezőgazdaságban, a turizmusban és vendéglátásban, valamint a közlekedés és logisztika területén
milyen intézkedések segítenék legjobban a gazdaság szereplőit.

„Mindez azért is érdekes, mert az MKIK-ra tekinthetünk az ország legbefolyásosabb lobbiszervezeteként. A kamara elnöke, Parragh László tanácsaira Orbán Viktor számos területen sokat ad, ő állt például a szakképzés nagyívű átalakításának hátterében. Így szinte biztos, hogy ha a kormány valamilyen szervezetnek kikéri a véleményét, az az MKIK lesz. A javaslatcsomagok elég részletekbe menően listázzák, hogy pontosan mit is tehetne az állam a közeli és távolabbi jövőben”

– írja a hírportál.

Az MKIK munkacsoportjai mind előálltak valamilyen javaslattal arra, hogy az államnak hogyan kellene támogatnia a cégek dolgozóit, megelőzve, hogy a vállalatoknak a válság miatt tömegeket kelljen fizetés nélküli szabadságra vagy az utcára küldeniük. A különböző iparági javaslatcsomagokban több, egymáshoz viszonylag hasonló, akár helyettesítőként is felfogható ötlet is szerepel az Index szerint.

Az ipari munkacsoport rövid távú, vagyis két hónapon belül bevezetendő javaslatai között említik például az ideiglenes részmunkaidő intézményének bevezetése és elrendelésének lehetőségét. Ez arról szól, hogy ha egy cég megrendelésállományának visszaesése legalább a dolgozók 10 százalékát érinti, akkortól a vállalat bevezethetné az ideiglenes részmunkaidőt, hogy ne kelljen dolgozóitól megválnia. Hasonlót javasol a logisztikai és szállítmányozási munkacsoport is, amely német mintára bevezetné a csökkentett munkaidő (Kurzarbeit) intézményét.

Az élelmiszer-ipari és mezőgazdasági munkacsoport a technikai munkanélküliség fogalmát vetette fel: ennek keretében a munkaadó kifizetné a dolgozó nettó munkabérét akkor is, ha nem tud mit dolgozni, a munkavállalói és a munkáltatói közterhek fizetését viszont az állam felfüggesztené egy időre. A MKIK ipari szekciójának javaslata szerint a munkaadó ezalatt kevesebb bért fizetne, és a terv szerint ezt az állam támogatásokkal kiegészítené; például az osztrák, holland vagy német mintára bevezetett munkahelymegtartó bértámogatásokkal. Az MKIK azt javasolja, hogy azon munkavállalók esetében, akik nem tudnak otthonról munkát végezni, alapbérük 50-70%-át szükséges biztosítani, mely összeg 40-50%-át állami forrásból kell előteremteni.

A kamara azt is felvetette, hogy ha egy cég árbevétele 20-50 százalékkal csökkent, akkor gyorsított eljárásban kapjon a vállalkozás fix, havi 120-150 ezer forintos támogatást a munkavállalók nettó bérére, az szja és járulékok részbeni vagy teljes elengedése mellett.

A turisztikai és vendéglátói szektor javaslatait összegyűjtő munkacsoport egy Válság Kiegészítő Bér Alap (VKBA) létrehozásával állt elő, amihez szeretnének egy szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás részalapot. Ez a terv szerint úgy működne, hogy amennyiben a munkáltató a garantált bérminimum legalább 20-60 százalékának kifizetését vállalja, az állam a VKBA-ból kiegészítené a munkavállaló bérét 60 százalékra, vagyis 126 ezer forintra – sorolja az Index.

Az MKIK munkacsoportjainak csomagjaiban szerepel még emellett, hogy terjesszék ki a foglalkoztatással kapcsolatos járulékok elengedését, mérséklését újabb ágazatokra; az állam fizesse ki számára a fizetés nélküli szabadságra küldött dolgozók havi egészségügyi szolgáltatási járulékát; vezessen be munkahelymegtartó személyi hitelt, amelyet a dolgozók vehetnének föl, havi maximum 150-170 ezer forintos kerettel, a csökkentett munkabérek kiegészítésére; a cégek annál több kedvezményt kaphassanak, minél nagyobb az általuk kifizetett csökkentett bér mértéke a garantált bérminimumhoz képest; az állam hozzon létre pénzügyi alapot az elbocsátott dolgozóknak, amelyre pályázhatnának a munkájukat elvesztők, akár támogatás, akár hosszú lejáratú hitel formájában; és meg kellene fontolni a korai nyugdíjazás lehetőségének visszaállítását.

Az Index arra is kitér, hogy az MKIK összes munkacsoportjának ajánlásaiban szerepel a szektorspecifikus és általános adóterhek csökkentése. Az ipari munkacsoport például a helyi iparűzési adók elengedését, fizetésének felfüggesztését kéri, valamint azt, hogy az állam kárpótolja az önkormányzatokat a kieső bevételeik miatt. A turisztikai munkacsoport csak az iparűzési adó és az építményadó csökkentését vetette fel, a közüzemi díjak fizetését felfüggesztené, ahogy a turisztikai hozzájárulási adót is 2021 végéig, a szervízdíj adóvonzatát pedig mérsékelné a nyár elejétől. A közlekedési és logisztikai szektor azt javasolja, csökkentsék a gépjárművek állandó terheit, mint a teljesítményadó/súlyadó, kgfb adótartama, hatósági műszaki vizsgadíjak, illetékek – olvasható a cikkben.

Az MKIK munkacsoportjai azt várják és kérik, hogy az állam pörgesse fel az elnyert uniós támogatások kifizetését több szektorban is, illetve írjon ki újabb programokat a nehéz helyzetbe került kisvállalkozások támogatására.

https://ecoblogstar.blogstar.hu/./pages/ecoblogstar/contents/blog/92807/pics/lead_800x600.jpg
gazdaság,gazdaságélénkítés,gazdaságvédelem,koronavírus,Magyar Kereskedelmi és Iparkamara,Orbán Viktor
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?