Blogolj!

Miért drága építkezni?

A Construma kiállítás nyitónapján az építőipar mindenkit érintő kérdéseit megtárgyaló fórumot szervezett az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke az eseményt megnyitó beszédében elmondta, hogy tíz év alatt a szükségesnél 150 ezerrel kevesebb új lakás épült, és egymillióval kevesebb lakást újítottak fel. Márpedig úgy nem érezhetik magukat Európában a polgárok, ha rendre lépcsőházak szakadnak le, vagy halálos tűzesetek történnek a vezetékrendszer elöregedése miatt. Ezt az elmaradást az elkövetkező 15 év során úgy kellene behozni, hogy az időközben felmerülő új igényeket is kiszolgálja az építőipar.

A helyzetet nehezíti, hogy a lakók – főleg 50 éves kor felett – jellemzően nem szoktak költeni az ingatlanjaikra. Őket is meg kell győzni, hogy a befektetés a tulajdonuk értékét is növeli. Ráadásul a legzavarosabb piac a felújítások piaca, ahol a munkák 75 százalékát írásos szerződés – és sokszor számla – nélkül végzik, 300 milliárd forintos szürkepiaci zónát kialakítva, amely táptalaja a kóklereknek is, akik a szakma egészét lejáratják. A helyzetre megoldást jelenthetne, ha a szerződéssel és számlával elvégzett munkák ÁFA-tartalmának egy részét az állam visszatérítené. Emellett fontos lenne az ÉVOSZ által kiszámított minimális rezsióradíjat is széles körben kommunikálni, hogy a megrendelők tisztában legyenek a reális költségekkel és kiszűrhessék a csalókat.

A felvezető előadást követő pódiumbeszélgetés résztvevői arra keresték a választ, hogy mi az oka az építőipar árdrágulásának, és azt hogyan értékelik az egyes szereplők. Koji László expozéja szerint a szakma arra panaszkodik, hogy nem tudott elégséges mértékben árat emelni, míg a vásárlók arra, hogy 40 százalékkal drágultak a lakások.

Az intézményi megrendelői oldal képviseletében Zsabka Zsolt, a BKIK Ipari Tagozatának elnöke elmondta, hogy náluk már régen nem az ár az elsődleges kérdés, hanem a kapacitás. Az Ipari Szolgáltató Centrum naponta kap olyan kérdéseket, hogy tudnak-e kivitelezőt ajánlani, és egyre gyakrabban magánszemélyek is ezzel kopogtatnak. Vagyis az első kérdés, hogy mikor tudják elkezdeni a munkát, a második, hogy mikor fejezik be, a harmadik az ár, és végül a minőség következik. A szakember jó hírként elmondta, hogy az MKIK által 2016-ban felállított teljesítési igazolási szakértői szerv (TSZSZ) működésének köszönhetően nagymértékben tudta csökkenteni a lánctartozásokat.

Az alapanyaggyártókat képviselő Szarka László, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség elnöke arról számolt be, hogy az építőanyagok árnövekedését elsősorban a jelentős mértékben dráguló villamos energia, valamint a 10-20 százalékkal megugró bérek okozták. A gyártók minimális árréssel dolgoznak, hasznot inkább a nagy volumennel tudnak termelni. Mindeközben az építkezések anyag:munkadíj aránya a korábbi 65:35 százalék helyett már az 50:50 százalékot közelíti, vagyis a kivitelezés költségében a díjnövekedés szerepe volt jelentősebb.

Wiesinger Raimund, a Magyar Építőanyag Kereskedők Országos Egyesületének elnöke a kereskedők oldaláról sem talált hiányosságot. Álláspontja szerint az ezernél is több kereskedő olyan versenyhelyzetet teremt, amely hozzájárul a lehető legalacsonyabb árak kialakulásához, miközben a beruházások bővülésével jelentkező több száz milliárd forintos finanszírozási igényt is nagyrészt ők állják. Ráadásul a kereskedő egyre inkább az utolsó védvonal szerepét tölti be, mert a szakemberhiány miatt sokszor rájuk támaszkodnak abban, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű építőanyag érkezzen a kivitelezésre.

A kivitelezők oldaláról Zórándy Miklós, az ÉVOSZ alelnöke kifejtette, hogy nem csak a munkaerő kiáramlását megakadályozni kívánó béremelés, hanem az egyre magasabb igényeket és előírásokat kielégítő technológiák is hozzájárultak a tavalyi 10-15 százalékos díjnövekedéshez, és idén is hasonló ütemre lehet számítani.

Az állam képviseletében Dr. Nagy Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára ehhez annyit tett hozzá, hogy ha a megemelkedett költségekkel minőségi kivitelezés, hosszabb távon pedig tervezhető és alacsonyabb üzemeltetési költségek járnak, akkor a piac is jobb eséllyel elfogadja a magasabb árakat. Ezzel együtt szegmensenként foglalkozni kell az árképzés összetételével, amiben a minisztérium számít az ÉVOSZ partnerségére is.

Dr. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke tágabb perspektívába helyezte az árkérdést. Álláspontja szerint a Magyarországon kialakult, 3-5 százalékos éves növekedéseket produkáló pálya nem fenntartható hosszabb távon. A termelékenységünk és a versenyképességünk ugyanis nem javult ilyen mértékben, így csak a gazdaság túlfűtöttségéről beszélhetünk, ami inflációs kockázatokat hordoz. Óvatosabban kell mozognunk – figyelmeztette az építőipari szakma jelenleg optimista képviselőit.

A közeljövőre vonatkozó várakozásokat firtató körkérdésre Szarka László 15 százalék körüli növekedést jósolt, amelyben a jelenleg domináló állami, az ipari és a lakossági megrendelések súlya idővel változhat. De ő is figyelmeztetett a kereslet tartós fenntartásának szükségességére. Álláspontja szerint a lakásfelújítások piaca nyújthat egyfajta védőhálót kisebb dekonjunktúra esetén.

Wiesinger Raimund elmondta, hogy a korábbi, 5-10 százalékos növekedésre vonatkozó előrejelzéseiket már ők is 15 százalékra módosították, de mostantól nagyon óvatosan kell haladni, mert a szakma csúcsra járt, és könnyen nagyot zuhanhat, ha visszaesnek a források vagy a kereslet.

Zórándy Miklós kettősséget érzékel az építőipar helyzetének megítélésében: míg kívülről az innovációt, a hatékonyságnövelést és a teljesítményfokozást kérik rajtuk számon, belülről számos probléma feszíti a szektort. Az építőipari cégek számára a stabilitás a legfontosabb, csak így tudnak kapacitásokat és nagyértékű beruházásokat tervezni. Az államigazgatás felé is megfogalmazta üzenetként: fontos, hogy a vállalkozások tudjanak megtérülést tervezni.

Zsabka Zsolt nagy problémának látja a vállalkozói ismeretek hiányát, és az idei évtől kamarai keretek között el is kezdik ezek oktatását annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozásoknál jól megalapozott projektek szülessenek. Emellett a kamara a szakképzésbe is bekapcsolódna a társszervekkel közösen, mert csak így biztosítható a növekedés.

Dr. Vértes András visszafogottabb, 7-8 százalék körüli növekedést jósolt a szektornak, egyúttal elmondta: üdvös lenne, ha a magánszférát jelenleg a piacról kiszorító állam valamivel kevesebb beruházást indítana, és hagyná a piaci szereplőket is érvényesülni.

Dr. Nagy Ádám a túlfűtöttség okozta problémák kezelésére megrendelői és költségadatbázisok készítését irányozta elő. Egyúttal megerősítette, hogy a hatékonyság attól függ, vannak-e olyan emberek, akik a vállalkozói szemléletet és tudást a vállalatoknál képviselni tudják. A kis cégek további aprózódása, az 1-2 személyes vállalkozások létrejötte ezért is problémás, hiszen nehéz tőlük elvárni, hogy ismerjék és kövessék a jogszabályok és szabványok változásait. Ami pedig a technológiaváltást illeti, ahhoz a cégek saját akarata is szükséges, ebben az állam közvetlen és közvetett eszközökkel tud segíteni.

(Fotók: Rácz László/N3 Kommunikáció)

https://ecoblogstar.blogstar.hu/./pages/ecoblogstar/contents/blog/71103/pics/lead_800x600.jpg
BKIK,Construma,építőipar,Koji László,Zsabka Zsolt
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?