Blogolj!

Gazdaságról közérthetően

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Ipari Tagozatának kezdeményezésére pódiumbeszélgetés-sorozat kezdődött Dr. Bogár László és Dr. Boros Imre részvételével. Az első – teltházas – alkalmat a Lóvasút Rendezvényközpontban szervezték, és igen érdekes témák kerültek terítékre.

A sorozat ötletgazdái Zsabka Zsolt, a BKIK Ipari Tagozatának elnöke és Nánásy Csaba tagozati alelnök azt a célt tűzték ki, hogy a beszélgetéseken kijelöljék Magyarország és a magyar vállalkozások helyét a változó világban. A pódiumbeszélgetések moderátora Csúri Ákos, az első alkalommal pedig rövid bevezető előadást tartott György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára is, melyről itt számolunk be részletesen.

Nagy Elek, a BKIK elnöke felszólalásában elmondta: célja, hogy a Kamara visszanyerje az 1800-as évek második felében élvezett presztízsét, amihez pontosan ilyen típusú fórumokra van szükség. Emellett az eszmecserék hozzájárulhatnak a stabil értékrend kialakulásához – amely őt is segítette, hogy 30 éven át a felszínen maradjon a gazdaság viharai közepette -, valamint az elengedhetetlen folyamatos tanulásra is lehetőséget biztosítanak.

A beszélgetés kezdetén Dr. Boros Imre rövid áttekintést adott a válságok történetéről, és kifejtette, hogy a nemesfém-alapú pénzrendszer megszűnése után a válságokat ma már a bankok generálják a pénzmozgás feletti kontrolljuknak köszönhetően.

Arra a kérdésre, hogy tanultunk-e a 2008-as válságból, és a nemzetállami keretek jó ellenszert biztosítanak-e a megismétlődése ellen, Dr. Bogár László annak a véleményének adott hangot, hogy a mikro- és makroökonómia ma is ócska ideológiák foglya, legfeljebb több bennük a matematika. Szerinte egymást kölcsönösen kizáró világmagyarázatok permanens háborúja zajlik a világban, a gazdaság pedig globális és lokális érdek-, erő- és hatalmi viszonyok közé ágyazottan működik, nem létezik mindenek felett lebegő, objektív szakszerűség. A „csinált” válságok brutális átrendeződéseket hoznak, egyre kevesebbek kezében egyre nagyobb vagyonok halmozódnak fel, és az egyenlőtlenségek mára kialakult szintje biztosan működésképtelen. Sikerélményként említette, hogy korábban sokak által megmosolygott eszméik egyes mintái mára beépültek a mainstream gondolkodásba is.

A következő felvetés arra vonatkozott, hogy ha egy-két éven belül válság törne ki, vajon kihez fordulhatnánk, miután az IMF-et korábban már hazazavartuk. Dr. Boros Imre szerint egyrészt még a szervezet tagjai maradtunk, másrészt a 2010 utáni gazdaságpolitikai ébredés következtében Magyarország ma már sokkal jobban képes alkalmazkodni a világhoz. 2013-14 környékén végre „visszavettük” a Magyar Nemzeti Bankot, csökkenteni kezdtük az államadósságot, és egyre nagyobb hányadát forintalapúvá tettük, valamint a lakossági megtakarítások jelentős mértékben az államot finanszírozzák. Ez a korábban Washingtonból és az EU-ból diktált gazdaságpolitikához képest drámai fordulat, de még mindig maradtak feladatok. 6-7 ezer milliárd forintnyi lakossági vagyon még becsatornázatlanul bolyong, a magyar bankok pedig nem hitelezik kellő mértékben a kkv-kat, mert a nemzetközi összehasonlításban is magas tranzakciós díjaikból kockázatvállalás nélkül is stabil profitot termelnek, pedig 3-4 ezer milliárd forint még elfogadható rizikó mellett kihelyezhető lenne a gazdaságba. Az adósságcsökkentés árát pedig a relatíve alacsony munkabéreken keresztül fizetik meg a magyar emberek.

Ezen a ponton logikusan adódott a kérdés, hogy a bankrendszer magyar tulajdonba vételének ösztönzésével javítható-e a hitelezési helyzet, valamint visszaszerezhető-e a lakosság bizalma. Dr. Bogár László szerint a rendszerváltáskor a nagy hálózatokat (bankok, energetika, közlekedés, biztosítók stb.) globális kézre adták, pedig a nemzeti szuverenitás ezek nélkül nem értelmezhető. Orbán Viktor ügyességének tulajdonítja, hogy ezek jó részét sikerült már visszaszerezni. Mint ahogy mára talán sikerült megtalálni az egyensúlyt a magyar nép két tipikus túlzása, a túlfeszülten lényeglátó „szuperkuruc” és a cinikus, hamis realizmust képviselő „ultralabanc” mentalitás között is. Ez nagyon fontos, mert egy ország sikerében a lelki, erkölcsi, szellemi tényezők is jelentős szerepet játszanak.

A beszélgetés lezárásaként szóba került, hogy a Brexit körüli tapasztalatok megkérdőjelezik-e a demokratikus intézményekbe, így különösen a népszavazásba vetett hitet. Dr. Boros Imre szerint a történelemben eddig sem a „szuperokosok”, sem a nép nem tudta bebizonyítani a felsőbbrendűségét, volt példa sikeres nemdemokratikus rendszerekre és sikertelen demokráciákra is. Dr. Bogár László szerint a nyugatias demokrácia nagyon szép és izgalmas dolog, de az ügyeket voltaképpen egy jól szervezett globális hatalmi struktúra dönti el. Arra viszont már az ősi hindu bölcsesség is rámutatott, hogy félelemből és haragból nem lehet jó döntéseket hozni.

Az első pódiumbeszélgetést még két alkalom követi majd, március 21-én és április 25-én.

(Fotók: Rácz László/N3 Kommunikáció)

https://ecoblogstar.blogstar.hu/./pages/ecoblogstar/contents/blog/69603/pics/lead_800x600.jpg
BKIK,gazdaság,gazdasági növekedés,Zsabka Zsolt
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Kapcsolódó blogbejegyzések

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?