Blogolj!

Mit mondhat a Kamara a hallgatóknak?

A Budapesti Corvinus Egyetem Iparpolitikai Kutatóközpontjának meghívására az egyetem hallgatói számára mutatta be a Kamara munkáját és terveit Nagy Elek, a BKIK elnöke és Zsabka Zsolt, az Ipari Tagozat elnöke, akik a fiataloknak vállalkozói tanácsokat is adtak.

A teltházas előadást Dr. Trautmann László vezette, aki bevezetőjében kiemelte, hogy a Corvinus átalakulásának fő célja a hazai gazdasági szereplők teljesítményének bemutatása és fokozásának elősegítése, ennek során pedig párbeszédre törekszenek a demokratikus testületekkel, köztük a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával is.

Nagy Elek, a Kamara nemrég megválasztott elnöke elmondta, hogy az elmúlt bő két évtizedben kulturális témákról a családi öröksége miatt is szívesen beszélt, gazdasági és közéleti témákban azonban nem nyilvánult meg. A kis- és középvállalkozások, valamint a külföldi befektetések ügyében viszont már az Antall-kormány mellett is főtanácsadóként működött, és ez a téma azóta is központi szerepet tölt be az életében. Álláspontja szerint pénzt és egyéb eszközöket könnyen lehet szerezni, azonban mindent a tudás határoz meg, amit szívesen ad át gyermekei mellett az érdeklődő fiataloknak is, ezért vállalta el az előadás megtartását.

A kamarák szerepéről szólva kifejtette, hogy Budapesten mintegy 350 ezer vállalkozás működik, vagyis valamilyen formában szinten minden fővárosi kapcsolatban áll a Kamarával. A kamaráknak óriási szerepe lehet a gazdaság élénkítésében, viszont ezt a szerepet egyelőre csak részben – a nemrég végzett vállalkozói kutatás eredményei szerint egyáltalán nem – látják el. A Kamara feladata egyszerre egyszerű és bonyolult: szolgáltató kamarát kell csinálniuk, amely segít a szakképzésben, a mentorálásban, és a kezdő vállalkozások integrálásában a gazdaság vérkeringésébe. Példaként említette a pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalásainak egyik első eredményét, melynek célja, hogy minden budapesti vállalkozás kedvezményesen, előre kidolgozott minták alapján honlaphoz juthasson. A tervek között felsorolta továbbá, hogy a legfontosabb dolgokat kell eljuttatni a vállalkozókhoz: jogszabályfigyelést, célzott gazdasági hírfigyelést, pályázatfigyelést; és ha már elfogadják és maguktól keresik a Kamarát, következhetnek az átfogó programok.

Budapestnek magának is elképesztő lehetőségei vannak az életminőség, a turizmus és a gazdaság terén, és az a célja, hogy elősegítse a főváros térségszervező erővé fejlődését. Ezt a BKIK elemzésekkel, felmérésekkel, hatásvizsgálatokkal tudja támogatni. Viszont minderre csak akkor lehet képes a testület, ha a vállalkozók szemében is hitelessé válik – ebben a kérdésben az elkövetkező egy év során áttörést vár, és saját megbízatása egyik mércéjének is ezt tekinti.

A hallgatók figyelmét arra hívta fel, hogy vállalkozónak és alkalmazottnak lenni egészen más életforma, és mindenki válassza azt, ami számára a legmegfelelőbb. Az emberek mintegy 15 százaléka születik vállalkozói vénával. Az üzleti életben folyamatosan észszerű kockázatokat kell vállalni, innoválni kell, mert a rendkívül volatilis környezetben könnyű elbukni. A menedzsmentismeretek hiányába sok jó szakember belebukik, és ezen a területen nem helyettesíthető az egyetemek szerepe, amint azt saját MBA-tanulmányainak tapasztalatai is megerősítették. Az üzleti siker első számú kritériumának egy amerikai kutatást idézve az empátiát tartja, amely szerencsére legalább részben fejleszthető.

Zsabka Zsolt, az Ipari Tagozat elnöke a fiatal vállalkozók szemszögéből ismertette, számára miért volt fontos a Kamara. Elmondta: olyan emberek dolgoznak a BKIK-ban, akikhez ő hasonlítani szeretne, elsősorban nem a vagyonszerzés, hanem a megszerzett javak megtartása és gyarapítása tekintetében, miközben alázattal szolgálhatja is az üzleti közösséget. A BKIK feladatának tartja Budapest fejlesztését és jó hírének előmozdítását, kun gyökerei miatt pedig „ha egy jó ügy mellé odaáll, amellett a végletekig ki tud tartani”.

A tagozatról szólva elmondta, hogy a 49121 regisztrált tagra mindössze 935 önkéntes tag jut, amit mindenképpen fejleszteni szükséges. A fő feladatuk ugyanakkor nem az egyéni érdekek képviselete, hanem az összetett gazdasági hatások vizsgálata. Ennek jegyében érték el például féléves tárgyalássorozattal a taxitarifák emelését, és láttak hozzá a piac megtisztításához, vagy lobbiztak sikeresen a kormányzatnál az építkezésekhez kötődő áfa kedvezményes kulcsa emelésének elhalasztásáért. A jövőbeli konkrét feladatok közül kiemelte a vállalkozások digitalizálását, az elkövetkezendő 5-10 év során pedig kiemelt kérdés lesz a vállalkozások öröklődésének biztosítása, amellyel a BKIK is foglalkozik.

A vállalkozók felé való nyitás pozitív példájának nevezte az Ipari Tagozat reggelijeit, amelyeken rendre 30-50 kerületi vállalkozóval tudnak kötetlen és nyitott eszmecserét folytatni, és felmérni, hogyan tudnának egymásnak segíteni.

A hallgatókhoz szólva elmondta, a Kamarában azok az üzletemberek működnek, akikről ők az egyetemen tanulnak. Nem amerikai típusú üzletemberek, hanem a magyar valóságban élő vállalkozók, akiktől érdemes eltanulni, hogyan gondolkodnak, milyen embereket választanak maguk köré, és hogyan bánnak a csapatukkal.

Címkék: BKIK, Budapest, Corvinus
https://ecoblogstar.blogstar.hu/./pages/ecoblogstar/contents/blog/69440/pics/lead_800x600.jpg
BKIK,Budapest,Corvinus
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?