Blogolj!

A gyakorlatban jönnek ki az adatvédelmi törvény hiányosságai

Dorogi László

Bő fél évvel ezelőtt lépett hatályba az európai adatvédelmi törvény - ismertebb nevén a GDPR - amely nagy pánikot keltett a magyar cégek és vállalkozások körében. Ennek fényében nem nagy meglepetés, hogy az elmúlt időszak tapasztalatai és a felmerülő kérdések is felszínre kerültek a BKIK Baross-termében rendezett, a GDPR gyakorlati tapasztalatait rivaldafénybe állító workshopján.

BKIK GDPR - Első tapasztalatok a gyakorlatban címmel szervezett workshopot a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara november 8-án. A beszélgetés célja nem lehetett más, mint a május végén bevezetett európai adatvédelmi törvény, a GDPR vállalkozások mindennapi működésére gyakorolt hatása, valamint az ennek során tapasztalt, felmerülő kérdések megvitatása.

Ahogy Keszthelyi Péter, a workshop moderátora bevezetőjében fogalmazott, a BKIK-nak egyértelmű feladata, hogy eligazítsa vállalkozóit a szövevényesnek tűnő és sok helyen tisztázatlan GDPR-erdőben, de a személyes adatok védelme nem csak a törvény május 25-i hatályba lépése óta bír nagy jelentőséggel.

Dr. Szilágyi András kifejtette, a magyar adatvédelmi hatóság (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) az elmúlt időszakban még csak puhatolózott a szabályszegő vállalkozásoknál és vállalatoknál, aminek egyik oka, hogy példamutató európai precedensre várnak - ami a büntetés mértékét illeti -, másrészt pedig az, hogy az első ízben elkövetett adatvédelmi szabályszegéseket Magyarországon a fokozatosság elve alapján csupán figyelmeztetéssel honorálják. Dr. Szilágyi András elmondta, jelenleg az a legnagyobb probléma a GDPR gyakorlatban való alkalmazásával, hogy a cégek nem tudják pontosan melyek azok a személyes adatok, amelyekre szükségük van, hozzátéve, a magyar cégek és vállalkozások mindössze 30-40 százaléka tette meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy megfeleljen a GDPR által felvázolt tervnek.

Az egyik legsúlyosabb hiba, amit az adatkezelők elkövetnek, hogy egy az egyben igyekeznek átvenni más vállalatok adatvédelmi szabályzatát - mondta Dr. Szentmikóssy Éva. A jogász kifejtette, az informatikai háttér hiánya, az adathasználathoz való hozzájárulás hiánya, a nem megfelelő jogszabály szerinti tájékoztatás, a megfelelő adatvédelmi tájékoztatók hiánya mind-mind a típushibák közé tartoznak. Egy vállalatnak elsősorban azt kell szem előtt tartania, hogy munkáltatóit megfelelően tájékoztassa az adatkezeléssel kapcsolatos prolitikájáról, hiszen a GDPR-törvény gyakorlati alkalmazásában még mindig rengeteg rést fedeznek fel a pajzson.

Azt már Kiss Tibor tette hozzá, hogy a törvény egyik legnagyobb hátulütője, hogy nehezen ültethető át a kkv-k mindennapjaiba, hiszen egy fodrászatra, vagy tüzéptelepre teljesen más szabályok vonatkoznak a GDPR-ral kapcsolatban, mint egy bérszámfejtéssel foglalkozó, vagy egy multinacionális cégre. Kiss Tibor leszögezte, a GDPR-törvény alapvetően jó gondolat, hiszen célja, hogy a természetes személyek adataival ne lehessen visszaélni, ugyanakkor a gyakorlatban nap mint nap újabb és újabb problémák merülnek fel az alkalmazásával kapcsolatban.

https://ecoblogstar.blogstar.hu/./pages/ecoblogstar/contents/blog/63693/pics/lead_800x600.jpg
adatvédelmi törvény,BKIK,GDPR
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?