Blogolj!

Miből fejleszthetnek a kisvállalkozások?

Szatmáry-Jähl Angéla, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Kereskedelmi Tagozatának elnöke bevezetőjében elmondta: sok változás történt a vállalkozói hitelezés területén, ezért is szeretnék megosztani a vállalkozások tapasztalatait a pénzügyi szektorral, valamint kialakítani az együttműködés kereteit. A budapesti régió számára ez különösen fontos terület, mert a térség a pályázatokból jórészt kimarad, ezért a hitelezés az egyetlen forrásbevonási lehetőség. Saját tapasztalatából azt látja, hogy a kamara tagjai jellemzően 100-500 millió forintos termelő vagy infrastrukturális beruházásokra próbálnak forrást szerezni. És bár mindig azt mondják, hogy van pénz, de a kockázati tőke ilyen típusú beruházásokra nem elérhetőek, a bankok pedig a kisvállalkozói kockázatot túl nagynak ítélik, pedig a kamara felmérése szerint az átlagnál jobb a visszafizetési arányuk.

Tóth Zoltán, az MKB kisvállalati igazgatója ezt azzal egészítette ki, hogy ma már olyan piacon élünk, ahol a források tulajdonosai versengenek a vállalkozókért. A forrás már nem csak hitel, hanem faktoring, lízing, pályázatírás, tőkealap.

Ma már nem csak az 5-10 éves hozamgörbék emelkednek, hanem a jövő év második felére a magyar gazdaság is várhatóan kényszerpályára kerül. Emellett beindul a hosszú távú Növekedési Hitelprogram (NHP), alacsonyabb összeghatárral, fix 2,5 százalékos kamattal, tízéves futamidőre, új beruházásokra, 1000 milliárd forintos, nem bankokra leosztott keretösszeggel. 2019-20-ban sok beruházást ebből fognak megejteni, viszont ez kisebb cégek esetében nem éri meg a bankoknak. A Széchenyi Beruházási Hitel viszont jövedelmezőbb termék, ezért valószínűleg azt is fogják ajánlani a pénzintézetek. Kérdés továbbá, hogy mennyi pályázati pénz lesz elérhető emellett, és hogy mennyire érdemes előrehozni a beruházásokat, és igénybe venni a ma még olcsó forrást az egyelőre drágább, de hosszabb távon kiszámíthatóbb hitellel szemben. A bankok a tanácsadásban tudnak szerepet vállalni, de azt az ügyfélnek kell felmérnie, hogy mire számít és milyen kockázatot vállal. A mostani nagyobb hasznot a bankok esetében is ellensúlyozza a bedőlő hitelek kockázata.

Garamvölgyi Balázs, az MFB Invest vezetője elmondta, hogy ők olyan cégeknek nyújtanak forrást, amelyek a bankok szerint túl kockázatosak, vagy az elvárt ingatlanfedezetet nem tudják biztosítani, de az üzleti tervük életképes. Cégcsoportjukon belül a kisebb összegű kockázati tőkebefektetésekkel a Hiventures foglalkozik – ők már 190 feletti szerződésszámnál járnak -, az MFB Invest jellemzően 500 millió-3 milliárd közötti ügyleteket köt. A budapesti régiót is tudják finanszírozni, ágazati megkötéseik nincsenek. Legfeljebb 49 százalék részesedést szereznek a projektekben, vezetőségi helyet kérnek a cégekben és bizonyos kérdésekben vétójoguk van. A vállalkozónak el kell fogadnia, hogy valaki tulajdonos lesz a cégben, változtatni akar a folyamatokon, garanciákat akar. Ez a hozzáállás talán a generációváltással fog megjelenni, a fiatalok ugyanis már másképp viszonyulnak a tulajdonlás kérdéséhez, mint az alapító egyszemélyi vezetők.

A lehetőségek mellett a résztvevők arról is beszéltek, hogy komoly edukációra van szükség az ügyféloldalon. A kisvállalkozások ugyanis, a lakossági ügyfelekhez hasonlóan, nem túl felkészültek, és gyakran a reklámokban látott termékeket választják, vagy a Széchenyi folyószámlahitelt használják eszközfinanszírozásra is, annak ellenére, hogy az egy viszonylag drága és rövid időtávra szánt megoldás.

Az OTP tapasztalatai szerint a kisvállalati ügyfelek jellemzően teljesen felkészületlenül érkeznek: nem tudják, mennyibe kerül a beruházás, milyen járulékos költségei vannak, és gyakran irreális elképzeléseik vannak. Az új NHP igénylésénél is érdemes átgondolt projektekkel, kidolgozott üzleti tervvel érkezni, nem szükséges kapkodni.

A tagozati elnök szerint a vállalkozói gondolkodásmód még nem érett meg arra, hogy megértse a bonyolult banki gondolkodást, és ehhez egyelőre nem is kapnak elég információt. Egyszerű üzeneteket kell megfogalmazni. A Széchenyi-hitel előnye is az volt, hogy nem kellett hozzá ingatlanfedezet. De a kereskedők jó része még így is kimaradt, mert nem ment át a bevétele a bankszámlán. Érdemes lenne erre valamilyen közös szolgáltatást létrehozni a BKIK és a pénzintézetek részvételével, akár a kamarai irodahálózat bevonásával, amelyből idén hét kerületi fiók fog megnyílni, de 2020-ra az egész fővárost le tervezik fedni. Szatmáry-Jähl Angéla arra kérte a résztvevőket, hogy a beszélgetés jegyzőkönyve alapján gondolkodjanak tovább közösen, hogy hogyan lehetne a kamara bevonásával közelebb hozni a szolgáltatásokat a vállalkozókhoz.

Abban egyelőre nem alakult ki egyetértés, hogy pontosan mi is a kamara szerepe a folyamatban: az alapvető tudás átadása, a banki ajánlatok megismerése, megértése és „lefordítása” a vállalkozók nyelvére, vagy hogy a vállalkozókat megtanítsa a sajt igényeik megfogalmazására a bankok által is érthető módon.

A pénzintézetek képviselői úgy látják, hogy az elmúlt években sokkal közelebb került egymáshoz a finanszírozói és a vállalkozói szektor, de még sok kommunikációra és információátadásra van szükség, különösen a szektor új fejlődési irányai tükrében. A bankok lehetőségei addig terjednek, hogy többlépcsős tanácsadást nyújtsanak az adott terület szakértőivel. A vállalkozók ismeretszintje állami támogatással kidolgozott programokkal is fejleszthető, ahogy arra a lakossági szektorban már vannak jó példák.

https://ecoblogstar.blogstar.hu/./pages/ecoblogstar/contents/blog/62103/pics/lead_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?