Ne féljünk a vámtól – útmutató vállalkozásoknak

A Vám szerepe az ellátási láncban címmel jelent meg hiánypótló kiadvány a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) gondozásában a napokban. Szerzője, Nietsch Tamás közgazdász több gazdasági terület szakértője, mint a külkereskedelmi áruforgalomtól és a nemzetközi szállítmányozás. Vele beszélgettünk a BKIK-nál hozzáférhető kötetéről.

 

Nietsch Tamás, a kötet szerzője

– Miért fontos a vámszabályokról szóló kézikönyv megírása a kisvállalkozóknak, miközben az Európai Unión belül nincsenek vámok?

– Kormányzati és gazdasági cél egyarán az export minél nagyobb mértékű növelése, s ebbe a kis- és közepes vállalkozások minél nagyobb számú bevonása. Valóban, az Európai Unión belül – néhány ritka kivételtől eltekintve – vámszabályoktól mentesen mozoghatnak az áruk. Ugyanakkor vannak kivételes esetek, amikor kifejezetten előnyös, hogy vámfelügyelet mellett mozgatjuk az árut az unión belül is. Persze témánk szempontjából az a leggyakoribb, amikor Európai Unión kívüli országokból vásárolunk például alapanyagokat, illetve nem uniós piacokra is értékesítünk.

 

– Ekkor kezdenek el a termelők „fázni” a vámtól…

– Az alapvető gond, hogy a hazai termelők jó részénél, akik saját vámszakemberrel nem rendelkeznek, a vám valóban idegen közegként jelenik meg,. Itt elsősorban megint csak a kis- és közepes vállalkozásokról beszélünk. Idegen közeg ez számukra, nem mernek lépni, félnek az ismeretlentől.

 

– Egyébként nem olyan borzasztó megtanulni a vámszabályokat?

– Olyan szinten, hogy a vállalkozó döntsön a harmadik országbeli kivitel gazdaságosságáról, olyan szinten megtanulható. A könyv ezt a réteget is célozza meg. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy szakember nélkül képes lesz a vámhatóságnál fellépni, de az, hogy az ő üzleti döntéseit bizonyos, a vámokról szóló alapismeretek birtokában meghozza, az elérhető. Különösen fontos, hogy értse: a vám nem feltétlenül akadályozza a vállalkozó termelését, feltéve, ha a megfelelő eljárásokat alkalmazza. Ha ezt érti, akkor jó kérdéseket tud feltenni, sőt, jobb megbízást is tud adni a szakembereknek ennek a végrehajtására.

 

–  Szerbia vagy Ukrajna ugyanolyan vámeljárási szabályok mentén közelíthető meg, mint mondjuk az arab országok vagy az Egyesült Államok?

– Így van, s jellemzően a kis- és közepesvállalatoknak a célpiaca nem az Egyesült Államok, sokkal inkább Szerbia vagy Ukrajna.

 

– Ez a könyv lényegében kulcs ahhoz, hogy a vámosokkal szakmai szinten könnyebb legyen szót érteni?

– Igen. Ez a kötet nem a vámszakembernek szól, hanem annak a vállalkozónak, aki aztán a vámszakembert a szakfeladat ellátásával megbízza. Lebontja azokat a belső lelki falakat, amely miatt esetleg valaki korábban azért nem mert vámköteles országok felé termelni, mert úgy gondolta, oda rosszabb feltételekkel, drágábban tud kereskedni, mint például az Unióba. Ezért is nagyon fontos az alapvető szabályok megismerése.

 

– A BKIK katalizátor a könyv, a könyv szerzője és a vállalkozók között?

– Az érintett vállalkozások főleg a kamara tagjai lehetnek. A tagokhoz természetesen könnyebb eljuttatni a vámokkal kapcsolatos információt, de a széles körű tájékoztatással a regisztráció révén a szervezethez kötődő kisvállalkozások számára is könnyen hozzáférhetővé válnak ezek a mind inkább nélkülözhetetlen gazdasági ismeretek.

https://ecoblogstar.blogstar.hu/./pages/ecoblogstar/contents/blog/50307/pics/lead_800x600.jpg
A vám szerepe az ellátási láncban,BKIK,Nietsch Tamás
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?