2020 után is lesz uniós fejlesztési pénz!

Biztató hírrel szolgált a jövő fejlesztéspolitikája tekintetében Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára: ma már biztos, hogy 2020 után is lesz közös fejlesztéspolitika az Európai Unióban.

Szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, a kormányzati fejlesztéspolitika sikeréve volt a tavalyi. A kormány meghirdette a teljes fejlesztési forráskeretet, kiírta a pályázatokat és a tervek szerint ez év tavaszáig oda is ítélik az uniós támogatásokat, írta az MTI.

Az előző hétéves uniós fejlesztési időszakhoz képest 2014-2020-ban nem az utolsó pillanatban kell a pályázóknak kapkodva befejezni a projekteket. A kormány 2017. március 31-ig teljesítette azt a vállalását, hogy a 2014-2020-as ciklus összes fejlesztési forrását meghirdeti, ez 546 pályázati konstrukció keretében, mintegy 9630 milliárd forint értékben megtörtént. Tavaly a nyertes pályázóknak 2488 milliárd forintot kifizettek, többet a tervezettnél.

A kormány 2,4 milliárd euró értékű számlát küldött ki Brüsszelbe tavaly év végéig, és ebből az Európai Bizottság 2,1 milliárd eurót át is utalt. 2010 óta a kormány új alapokra helyezte együttműködését a piaci szereplőkkel, ez több fórumon folyik.

A projektmenedzsment és pályázatíró szakma képviselőivel 2016 óta két-három havonta egyeztetnek a fejlesztéspolitika fontos ügyeiről. Féléves rendszerességgel találkozik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara országos elnöksége, illetve a kormány miniszteri, államtitkári szintű képviselete. A kormány 2016-os döntése alapján az Országgyűlés minden ülésszakban vitanapot tart az uniós források felhasználásáról, az idei tavaszi ülésszakon is tervezik a vitanap megrendezését. A támogatások felhasználásáról negyedévente jelentés készül.

Csepreghy Nándor hangsúlyozta: ma már biztos, hogy 2020 után is lesz közös fejlesztéspolitika az Európai Unióban. A legfontosabb kérdés, hogy milyen célok érdekében és milyen formában lehet a pénzekhez hozzájutni.

A magyar kormány álláspontja, hogy erősebb Európai Unióra van szükség, amihez a nemzetállamok megerősítése szükséges, ehhez hozzá kell rendelni az uniós fejlesztési forrásokat. Ezeknek a céloknak a rögzítése után lehet meghatározni a pályázati konstrukciókat, illetve a pénzügyi kereteket - fogalmazott az államtitkár.

Krisán László kedvezőnek értékelte, hogy a 2014-2020-as időszak uniós pályázatai megjelentek, a hangsúly már a megvalósításon van. A KAVOSZ – valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara – elnöke kitért arra is, hogy Budapest, illetve Közép-Magyarország a jelenlegi uniós pénzügyi ciklusban szűkösen jutott forrásokhoz. Hozzátette: javaslatot tesznek arra, hogy ha uniós forrásból nem megy, akkor a hazai költségvetésből pótolják a kieső támogatásokat. Krisán László indokoltnak nevezte a régiós határok átrajzolását is, hogy a fejlettebb Budapest miatt ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a Pest megyei kisebb települések.

Kérdésre válaszolva Csepreghy Nándor kifejtette: a kormány a magyar költségvetésből az uniós előírásoknál nagyobb arányban fizet ki előleget a pályázóknak, de ezt bármelyik tagállam megteheti saját kockázatára, ha stabil a költségvetése. Az államtitkár elmondta: a pályázati úton lehívható uniós források mértéke összesen mintegy 9500 milliárd forint, Magyarország most 8200-8300 milliárd körül áll a lekötésekkel.

https://ecoblogstar.blogstar.hu/./pages/ecoblogstar/contents/blog/47365/pics/lead_800x600.jpg
Csepreghy Nándor,Európai Unió,fejlesztés
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?