Kedvező fordulat a hazai kereskedelemben

Kozák Ákos

A hazai kereskedelem kedvező fordulatot vett a válság lecsengése óta, állapította meg Kozák Ákos, a GFK ügyvezető igazgatója a BKIK Kereskedelmi tagozatának konferenciáján, amelyet a Budapesti Vállalkozói Napok keretében rendeztek a szervezet Krisztina körúti székházában szerdán.

Az előadó áttekintésében bemutatta, hogyan alakult az elmúlt évben a vásárlóerő mértéke Európában. A negyvenkét országot átfogó felmérés szerint a legkisebb, mintegy öt pont körüli mértéket Ukrajnában mérték, míg a legnagyobb vásárlóerőt Liechtensteinben, 461 pontosat.

Magyarországon tavaly közel 41 pontos volt ez az érték, amely azt jelenti, a környékbeli országokkal nagyjából megegyező a vásárlóerőnk. Idén – egy, a GFK által éppen csütörtökön publikálandó kutatása szerint – már 44 pont fölött lesz a magyar vásárlóerő-érték, ami nagyon kedvező.

Euróban kifejezve személyenként átlagosan évi 5500-5600 euro körül van az éves vásárlóerő Magyarországon, míg Ukrajnában ugyanez 806 euró, az európai átlag pedig 13.672 euro. A grafikon felső csúcsán Liechtenstein áll. Adatát alig merem leírni, de a tényekhez tartozik: 63.011 euro/év. A szomszédos Ausztria kétharmaddal az európai átlag fölött van. Ezt nehéz utolérni, viszont például a spanyol szintet 2020-2030 között reálisan megcélozhatja hazánk.

Kozák Ákos nagyító alá vette a magyarországi vásárlóerő alakulását is. A legalacsonyabb értéket Szabolcs-Szatmárban mérték, 74,8 pontot. Budapesten ez az érték 68 ponttal nagyobb, 125,5 pontot ér el. Szélsőséges adat, hogy a főváros legnagyobb vásárlóerővel rendelkező I. kerülete 100 pont különbséggel több pontot tud fölmutatni, mint Borsod-Abaúj-Zemplén megye legkevésbé jól eleresztett kistelepülése.   

Az élelmiszerek vásárló ereje a főváros környéki budai területeken a legmagasabb, míg az országban Szolnok megyében fogyasztanak a legkevesebbet.

A mérések megállapították azt is, hogy az aprófalvak, illetve az 1000-2000 fős települések lakossága 10-14 százalékos csökkenő tendenciát mutat. Ezzel párhuzamosan csökkenni fog a kiskereskedelmi üzletek száma is. Jelenleg országosan 125-130 ezer boltot tartanak nyilván, amelyek száma fokozatosan a 120 ezer felé fog várhatóan zsugorodni.

Az előadó kiemelte, hogy bár az online kiskereskedelem nagymértékű fejlődést ért el az elmúlt években, ennek ellenére a bolthálózatra továbbra is nagy a lakossági igény. A világkereskedelmen belül 8,7 százalékos az online kereskedelem részesedése, ami óriási arány. A bolti hálózat azonban ennek ellenére 93 százalékos.

Magyarországon évente egy százalékos az online kereskedelem forgalma, hasonló, mint Szlovákiában. A világ legfejlettebb online piaca Dél-Koreában működik, 16 százalék a részesedése a teljes kereskedelmen belül.

Itthon 20-30 milliárd forintot költünk évente élelmiszerre számítógépes rendelés alapján.

A tendenciák ellenére Kozák Ákos kijelentette, hogy a bolti és az online kereskedelem nem szorítja ki egymást a jövőben sem. A vásárlóknak számos területen ugyanis nem elég az, ha az interneten képes tájékozódni, vásárolni, szeretik kézbe venni, kipróbálni a megvásárlandó terméket. Ezért a jövőben egyre több bemutatóteremmel fogunk találkozni, ahol megvásárolni nem lehet ugyan a terméket, de kipróbálni annál inkább. A közvetlen benyomás, élmény megszerzése után viszont akár a helyszínen, akár otthon a számítógép segítségével a webáruházból rendelhető meg a kiválasztott árucikk.

https://ecoblogstar.blogstar.hu/./pages/ecoblogstar/contents/blog/44823/pics/lead_800x600.jpg
BKIK,kereskedelem,Kozák Ákos,Online és bolti vásárlás
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?