Trump enyhíteni akarja a cégek jövedelem-hazautalási terheit

Nagyon tömörek Donald Trump, amerikai elnök április 26-án belengetett adóreform javaslatai. Ahhoz képest, hogy ez tulajdonképpen az elnök második legfontosabb ígérete volt a fal felhúzása után.

A lényeg kihámozásához érdemes a hátteret felidézni.

Mint az Index megírta, kettős adóztatásról egy anyacég és leánya, illetve cégek láncolata esetében beszélünk. Amikor a leányvállalat nyereséget termel, ami után nyereségadót fizet, az eredmény fennmaradó részét osztalék formájában kiosztja tulajdonosának, az anyavállalatnak. Az anyavállalatnál azonban ez ugyancsak eredményként (nyereségként) jelentkezik, ami, ha újra adózás tárgya lenne, ugyanaz a jövedelem többször adózna, sőt, hosszabb tulajdonosi láncok esetében akár el is fogyhatna.

Vegyük példának az Egyesült Államokat, ahol a társasági nyereségadó 35 százalék. A legalsó cégben termelt 100 dollár eredményből itt egy három cégből álló áttétel esetén már csak alig több mint 27 dollár nettó nyereség maradna.

Mivel az ilyen adóztatás tökéletesen kontraproduktív lenne, a világ országai nagy önmérsékletről tanúbizonyságot téve igyekeznek elkerülni ezt a helyzetet. A kettős adóztatás kizárására alapvetően kétféle megoldást alkalmaznak: a mentesítést és a beszámítást.

Az előbbit jól ismerjük, ez működik nálunk is. Az egyszer már adózott nyereséggel egyszerűen nem foglalkozunk. Ha a legalsó cég megfizette az eredmény után az adót, akkor az anyavállalatának átutalt eredmény adómentes. Más módszert alkalmaz az Egyesült Államok. Ott az adózott 100 dollár eredmény után a leánycég átutal 65 dollárt, amit az anyacégnél felbruttósítanak 100 dollárra, újra adóznak utána, de ebből az adóból jóváírják az alsó cég által befizetett adót.

Ha anya és leánya egyaránt ugyanabban az országban működik, akkor az eredmény ugyanaz. Számos cégnek azonban különböző országban vannak leányvállalatai, ahol az adómértékek eltérőek, és ekkor a két megoldás nem ugyanarra az eredményre vezet. Vegyünk példának egy amerikai céget, és magyar leányát. Ha az amerikaiak a mentesítéses megoldást alkalmaznák, akkor az itteni cég a 100 dolláros nyeresége után fizetne 9 dollár adót, 91 dollárt pedig hazautalna, ami ott már adómentes eredményként jelentkezne az anyavállalatnál.

Ezzel szemben a valóság az, hogy ha a leány hazautalja a 91 dollárt, azt ott a beszámításos módszernek megfelelően felbruttósítják 100 dollárra, kivetik rá a 35 dollár adót, amiből csak 9-et írnak jóvá, mondván, annyit fizetett meg eddig a cég. A beszámításos konstrukcióban tehát az anyavállalat 26 dollárral többet adózik, mint mentesítésben.

Nem meglepő, hogy ilyen körülmények között az amerikai cégek nem szívesen utalnak haza pénzt olyan országokból, ahol az övékénél kisebb az adó.

Márpedig ez szinte minden más országra fennáll, hiszen az amerikai 35 százalék világviszonylatban is igen magas adótehernek számít. Hát még ha alacsony adóterhet kínáló országokhoz, pl. Luxemburghoz, vagy Írországhoz hasonlítjuk, ahol az adó valós mértéke igen alacsony lehet.

Tekintettel arra, hogy amerikai vállalatok jelentős összegeket parkoltatnak ilyen országokban, az emberben felmerülhet a gyanú, hogy esetleg nem szeretnének minden 100 dollárból 35-öt leadózni. Az elmúlt évben több amerikai vállalat, így például az Apple, a Google, az Amazon és a Starbucks került ilyen rosszmájú kritikák miatt rivaldafénybe.

Csakhogy eközben az Európai Unió is megelégelte, hogy bizonyos tagországai igen nagy adókedvezményekkel csábítják magukhoz a vállalati nyereségeket. Az EU versenybizottsága éppen ezért megállapította, hogy Írország az Apple-lel és Hollandia a Starbucks-szal kapcsolatban tiltott állami támogatást nyújtott, így az érintett cégeket 10 évre visszamenőleges hatállyal arra kötelezte, hogy fizessék meg az adott tagállamokban jellemző mértékűnek mondható társasági adót.

Az Apple esetében a megtérítendő összeget a JP Morgan 19 milliárd dollárra teszi, a Starbucks esetében jóval kisebb a tét. Mindkét vállalat megtámadta a határozatot, amiről valamikor a távoli jövőben döntenek a bíróságok, de

a következmények túlmutatnak a két cég tőzsdei árfolyamán.

A vita nyomán érdekes felállás alakult ki. A két amerikai vállalat a nyereségüknek igen nagy kedvezménnyel otthont adó tagországokkal vállvetve küzdenek az EU-val, miközben Amerika is szeretné látni a saját cégeinek adóbefizetéseit. A beszámítós rendszer filozófiája szerint egy cég nem tarthatja egész életében külföldön nyereségét, azt előbb utóbb hazaviszi a tulajdonosoknak, vagyis a pénz külföldön parkoltatása átmeneti jelenség. Az azonban nem mindegy, hogy amikor a hazautalás megtörténik, mennyi adót kell jóváírni belőle, azaz mekkora bevételtől esik el az amerikai állam.

Az EU versenybizottsága által megbüntetett két cég példáján azt látjuk, hogy ha az EU visszamenőlegesen megfizetteti velük az EU-ban szokásosnak mondható társasági adót, akkor az Egyesült Államok költségvetését pontosan akkora kár (egészen pontosan elmaradó adóbevétel) éri, amekkora különbözetet megfizettetnek velük, hiszen ők ennyivel többet írhatnának le az otthon fizetendő adóból a beszámításos rendszer sajátosságai miatt.

Ne feledjük, ez csak az Apple esetében 19 milliárd dollár.

Hogy mindez nemcsak a protekcionista gazdaságpolitikát hirdető Trump kormányzatot zavarja, hanem az Obama adminisztrációnak is fejtörést okozott, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az USA és az EU között ezzel kapcsolatban már tavaly szokatlanul kemény hangnemű nyilvános levélváltás folyt Jack Lew, akkori amerikai pénzügyminiszter és Margrethe Vestager, az Európai Bizottság versenyjogi biztosa között.

Ebben a helyzetben állt elő Donald Trump három olyan adójavaslattal, amelyek bármelyike gyökeres fordulatot hozhat az amerikai vállalatok magatartásában és nyereségkezelési szokásaiban.

Az első javaslat 15 százalékra csökkentené a társasági adót, ami az OECD országok között az egyik legmagasabbról mindjárt a legalacsonyabbak közé taszítaná az amerikai adómértéket. A másik javaslat egy egyszeri – rendkívül kedvezményes – hazautalási adó bevezetése lenne. A harmadik – bővebben nem részletezett, de kilátásba helyezett – intézkedés a beszámításos modell átalakítása, és a mentesítés Amerikában való meghonosítása lenne.

http://ecoblogstar.blogstar.hu/./pages/ecoblogstar/contents/blog/38801/pics/lead_800x600.jpg
Adóreform,EU,kettős adóztatás,Trump
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?