A magyar gyakorlatról vesz mintát az EU

Az utóbbi időben egyre többet hallani a PRIIPs, illetve KID, rövidítéseket, hiszen vészesen közeledik annak az új európai uniós szabálynak az életbelépése. Ez jövő évtől a lakossági befektetési csomagtermékekhez, illetve a biztosítási alapú befektetési termékekhez kapcsolódóan kötött formájú és tartalmú írásbeli tájékoztatási kötelezettséget vezetne be. A cél, hogy a tájékoztató megkönnyítse a fogyasztók számára a termék-összehasonlítást, és ezzel hozzájáruljon a megalapozott befektetői döntésekhez. A jogalkotói szándék tehát nemes és egyértelmű, a gyakorlati megvalósítás azonban bonyolultabbnak bizonyul.

Bölcskei Eszter, a Magyar Nemzeti Bank szakértője a Privátbankár.hu-n közzétett írása szerint több éves előkészítő munka eredményeként 2014-ben született meg a vonatkozó EU rendelet („PRIIPs rendelet”), amely középpontjába a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve a biztosítási alapú befektetési termékek tájékoztatási és értékesítési folyamataira vonatkozó egységes előírások kialakítását állította. A szabályozás lényege, hogy meghatározza az ún. kiemelt információkat tartalmazó dokumentum (key information document, avagy rövidítve „KID”) formáját és tartalmi elemeit, továbbá a befektetési termékek vonatkozásában kötelezővé teszi annak szerződéskötést megelőző átadását. A PRIIPS rendelet tehát az etikus életbiztosítási koncepció mellett tovább erősíti a transzparenciát.

A KID („key information document”) egy olyan rövid, tömör, közérthető és egységes módon kialakított szerződéskötés előtti tájékozató anyag, amelynek célja, hogy megkönnyítse a lakossági befektetési termékek összehasonlítását, hozzájárulva ezzel a fogyasztók tájékozott befektetési döntéseihez. Az összehasonlíthatósághoz elengedhetetlen azonban a termékinformációk bizonyos szintű egységesítése, ami – figyelemmel az érintett termékek széles körére, s folyamatos változásukra – rendkívül nehéz feladatot ró mind a jogalkotókra, mind a piaci szereplőkre.

Az új szabályozás értelmében az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatói nyugdíj-hatóságnak (EIOPA) és a tagállami felügyeleteknek is lehetősége lesz a befektetővédelmi, illetve pénzügyi stabilitási szempontból aggályos biztosítási alapú befektetési termékek forgalmazását (akár előzetesen is) korlátozni vagy megtiltani.

A rendelet alapján a Bizottság, illetve az Európai Felügyeleti Hatóságok (EBA, EIOPA, ESMA) is felhatalmazást kapnak a részletszabályok kidolgozására, melyben a nemzeti hatóságok, így az MNB is részt vett. E munka előzetes eredményeképpen született meg – egyfajta terméktájékoztató sablonként – az ún. szabályozástechnikai standard („RTS”), mely tartalmazza a tájékoztató megjelenítésének és tartalmának részleteit, valamint a kockázati és költségszámítási módszertant is. Utóbbinál részben a magyar gyakorlat (TKM) szolgált mintául.

A Bizottság idén júniusban elfogadta az említett szabályozástechnikai standardot, azt az Európai Parlament elutasította, s átdolgozásra visszaküldte a Bizottságnak. A Parlament döntésével összhangban 24 tagállam – beleértve Magyarországot is – már korábban közös nyilatkozatban jelezte a standardok alaposabb kidolgozásának szükségességét, s több fórumon is kérte a rendelet 2016. december 31-ei alkalmazási határidejének elhalasztását. Az ezzel kapcsolatos döntés meghozatala jelenleg a Bizottságra vár.

http://ecoblogstar.blogstar.hu/./pages/ecoblogstar/contents/blog/31467/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?