Tesco, a főnixmadár (móka és kacagás)

Nyereséggel zárta legutóbbi gazdálkodási évét a Tesco-Global Áruházak Zrt. Magyarországon. A cég adózás utáni eredménye 13,2 milliárd forintra emelkedett az egy évvel korábbi jelentős, 68 milliárd forintos veszteséget követően - ez derült ki az áruházlánc nyilvános cégadatbázisban közzétett legfrissebb adataiból.

Pompás, jó ilyen híreket hallgatni. Elvileg.

A Tesco dolga felett már eddig is jókat nevetgéltem, köszönhetően például a jelenlegi ellenzék kacagtató politikus-figuráinak. (Egyáltalán nem mellékesen, csupán addig mókásak, amíg nem kerülnek a kormányrúdhoz.)

Pár éve elindult, hogy a Tesco milyen komoly veszteségekkel küszködik a kiszámíthatatlan magyar gazdasági környezet miatt.

Ellenzékék mondták, az úgynevezett demokratikusék.

Arról bezzeg nem beszéltek, hogy a Tesco világszerte leépít a menedzsmentjének rossz döntései miatt, egészen véletlenül 43 nagy-britanniai üzletét zárta be, és bejelentette, első körben több mint tízezer dolgozóját bocsátja el, legyen szó Magyarországról, Nagy-Britanniáról, Thaiföldről, Japánról…

Erre jött a vasárnapi boltzár, mire 2015-ben Lukács Zoltán, az MSZP alelnöke, frakcióvezető-helyettese jelezte, a még be sem vezetett vasárnapi zárva tartások hatására a Tesco 13 magyarországi üzletét zárja be, és 500 magyar munkavállalónak mond fel. Bangóné Borbély Ildikó MSZP-s országgyűlési képviselő pedig jelezte, a vasárnapi boltbezárás miatt a berettyóújfalui Tesco is dolgozókat fog elküldeni.

Szerintük ez az igazi ok, a be sem vezetett vasárnapi boltzár.

Na, mindegy, demokratikusék rácuppantak a témára, az ember meg legyintett, hiszen a gazdasági szaklapok megírták, mi is az oka a Tesco veszteségeinek mind világszerte, mind Magyarországon, elsősorban az angliai menedzsment volt a hunyó.

Eltelt egy kis idő, és most megérkezett a bejelentés, brutális veszteségek után már tisztes eredményről beszélhetünk.

Hogyan csinálták?

A gazdasági szaksajtó szerint ez elsősorban annak volt köszönhető, hogy az ingatlanokon jóval kevesebb terven felüli értékcsökkenést számolt el a társaság, másrészt a svájci fióktelep a pénzügyi soron segítette az eredményeket.

No meg: Míg az előző üzleti évben az ingatlanokra közel 60 milliárd forint terven felüli értékcsökkenést számolt el a magyar Tesco, addig a 2016. február végén zárult évben ennek mértéke kevesebb, mint 9 milliárd forint volt.

Ez így szépen hangzik, de csak gratulálni lehet a kreatív könyvelés nevű tudományágnak.

Jól látszik, úgy és ott lehet sakkozni egy hatalmas multinál eredménnyel, összegekkel, ahogy akarjuk.

És félreértés ne essék, lehet, csupán az történt, hogy a Tesco csodás munkát végzett, sikertörténetet hajtott végre, működése törvényes, átlátható és tanítani kellene a gazdasági főiskolákon, egyetemeken.

Tudom, hozzáértésem hiánya folytán képtelen vagyok megérteni, hogy lehetséges két alatt 80 milliárd forintnyit fordítani egy cég eredményességén úgy, hogy forgalma nem emelkedett ilyen szignifikáns mértékben.

Csak én ezt már nem tudom elhinni.

Egy 2014.-es decemberi hírt kerestem ki.

Az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére elfogadta azt a javaslatot, amely 2018-tól megtiltja a napi fogyasztási cikkek árusítását azoknak a nagyobb üzleteknek, amelyek nem képesek nyereséget termelni két egymást követő évben.

Az elfogadott értékesítési szankció azokat az üzleteket érinti, amelyek nettó árbevételének több mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből ered, két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele pedig eléri az 50-50 milliárd forintot, de a mérleg szerinti eredménye mindkét esetben nulla vagy negatív. Ezen új szabály kizárólag az újonnan alapított gazdasági társaságokra nem vonatkozik az első négy évben.

Ennyi. Tesco, a főnixmadár (móka és kacagás)

http://ecoblogstar.blogstar.hu/./pages/ecoblogstar/contents/blog/29135/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?